A munkahelyváltás | buktatói

Ha határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezünk, ám kaptunk egy jobb állásajánlatot, ezekre figyeljünk…

Egy munkahelyváltásnál a közös megegyezés a legrugalmasabb, a felmondás pedig a leggyakoribb jogcím a munkaviszony megszüntetésekor. A munkaviszony főszabály szerint tartós jellegű jogviszony, és ez igaz akkor is, amikor határozott idejű, de mondjuk, nem két napra szóló munkaviszonyról beszélünk. Éppen ezért a jogalkotó a jogviszony megszüntetésénél egy közbenső időtartamot ír elő, ez a felmondási idő. Ennek gyakorlati szempontból az a lényege, hogy mindkét fél felkészülhessen a jogviszony végére – hívta fel a figyelmet Szabó Gabriella jogász.

A felmondási idő

Ennek hossza a főszabály szerint 30 nap, ami időarányosan a munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött évek után további napokkal nő. Ennél hosszabb felmondási idő is elképzelhető, ehhez azonban már kollektív megállapodás szükséges.

Felmondási idő nemcsak határozatlan, hanem határozott idejű munkaszerződések esetében is van, azzal a megkötéssel, hogy annak hossza maximum a szerződés lejártáig tarthat. A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik, ám érdemes szakember segítségét kérni, például betegség, vagy egyéb különleges esetekben.

A közlés módja

A legtisztább út: személyesen. Ez a közlési forma nem jelenti azt, hogy a felmondást a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell átadnia. A döntést kell a munkáltatói jogkör gyakorlójának meghoznia, a közlést már nem feltétlenül ő köteles megtenni. Persze nem kizárt. De a felmondást átadhatja a titkárnő vagy akár a jogi képviselő is. Ez a forma azért lehet „tiszta”, mert amikor a munkavállaló az átvételt aláírja, közöltté válik a felmondás.

A postai út is működhe: a felmondás ebben az esetben akkor közölt, ha azt a címzett vagy az átvételre jogosult személy átvette, vagy közöltnek kell tekinteni, ha az átvételt megtagadta. Ám mi van akkor, ha a munkáltató ily módon azért nem tudja kézbesíteni az iratot, mert a munkavállaló nem tájékoztatta a munkáltatót új lakcíméről? A munkaviszonyban mindkét felet köti az együttműködési kötelezettség. Amennyiben ezt a munkavállaló megsértette, később nem hivatkozhat arra, hogy a munkáltató nem küldte meg neki a felmondást, hiszen ő volt az, aki az együttműködési kötelezettségét nem teljesítette.

Manapság divatos módszer: elektronikus formában. A nagy vívmányok közé tartozik a jognyilatkozatok elektronikus formában történő közlésének lehetősége. Közöltnek kell tekinteni az elektronikus dokumentumot, ha az a címzett számára hozzáférhetővé válik.

Hoppá!

Bizonyos körülmények fennállta esetén a munkáltató felmondással még akkor sem szüntetheti meg a jogviszonyt, ha egyébként az okok alapján lehetne, ilyen körülmény a…
…várandósság: a terhes kismama jogviszonyát felmondással nem szüntetheti meg a munkáltató. A munkavállaló azonban kötelezett arra, hogy a munkáltatóját előre figyelmeztesse, hogy ő várandós.
…női munkaerő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelése, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap. Hasonlóan az előző ponthoz a munkáltatónak erről is tudomással kell rendelkeznie.
…szülési szabadság: a védelem nemcsak a szülő anyát, hanem az örökbefogadó nőt is megilleti.
…gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság.
…tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés időtartama.

Ez a tilalom viszont csak erre a jogcímre vonatkozik, vagyis mind a közös megegyezés, mind az azonnali hatályú felmondás járható útja lehet a munkavállalótól való megválásnak. Az új munka törvénykönyve (Mt.) lényegesen szűkítette a munkavállalókat érintő védelem körét, sőt egyes körülményeknél pluszkötelezettséget rótt rájuk.

Megosztás: